Gárdos Miklós: Gázálarcosok == Magyar Nemzet. – 9:275 (1953. nov. 24.). – p. 5.

„Lengyelországban láttam egy fényképet, amelyet a negyvenes évek elején vett fel egy SS-katona. Társai láthatók rajta, gázálarcban. A háttér szürke épületet mutat, gondos vizsgálódással elolvashatni az ajtón a német feliratot: Fürdő. A katonák kezében néhány doboz látható.” (Cyklon-B)

 

Parragi György: A száznyolcvanhat mauthauseni lépcső == Magyar Nemzet. – 13:? (1957. nov. 28.). – p. 3.

 

Himmler „jó szívére hallgatva” vezette be a gázkamrákat – derült ki a Gestapo tíz volt tagjának ulmi perében == Magyar Nemzet. – 14:161 (1958. júl. 10.). – p. 2.

Bach-Zelewski: Himmlert egy kivégzés látványa annyira megrendítette, hogy kijelentette: „Ez így nem megy. Meg kell találnunk  a tömeggyilkolás új és emberibb módszereit.” Ez volz az az óra, amikor az elgázosítás gondolata megszületett – jegyezte meg a tanú.

 

Az auschwitzi náci haláltáborról... == Magyar Nemzet. – 14:202 (1958. aug. 28.). – p. 7.

...készült lengyel doikumentumfilmet – „Éjszaka és köd” – szeptember közepén műsorra tűzi a budapesti Híradó mozi.

 

A buchenwaldi eskü megújítása == Magyar Nemzet. – 14:217 (1958. szept. 14.). – p. 7.

Az eskü szövege.

 

Gyöngyösi Nándor: A buchenwaldi jelkép == Magyar Nemzet. – 14:224 (1958. szept. 23.). – p. 4.

 

Paál Ferenc: Krumey esete  „a közvetlen bizonyítékokkal” == Magyar Nemzet. – 14:224 (1958. szept. 23.). – p. 4.

 

Paál Ferenc: Náci perek Bonnban és Varsóban == Magyar Nemzet. – 14:283 (1958. nov. 30.). – p. 3.

Dr. Koch.

 

Varsóban folytatódik a Koch-per tárgyalása == Magyar Nemzet. – 14:285 (1958. dec. 3.). – p. 3.

 

Naumann, Bernd: Az Auschwitz-per. – Budapest : Kossuth, 1966.

 

 

Bernadac, Christian: Életmentők a halál birodalmában. – Bukarest : Politikai Könyvkiadó, 1973.

 

Kielar, Wieslav: A 290. számú auschwitzi fogoly. – Budapest : Kossuth, 1978.

 

Katz József: Vérzivataros idők nyomában. – Jeruzsálem : Szerző, 1985. – 280 p.

107.: „Rémületes haláltusával küzdve egymás hegyén-hátán kapaszkodtak a magasba, ahová a gáz percekkel később ért el. Mikor kinyitották a tölgyfaajtókat, feltornyosult hullák tömege gurult ki. A hullák aranyfogait a Sonderkommandó emberei kalapáccsal verték ki. E kommandóhoz tartozó Haeftlingeket három hét múlva kivégezték.”

119.: „1943 végén és 1944 elején „gőzerővel” működtek az auschwitzi gázkamrák, ahol a nácik naponta 30 ezer zsidót gyilkoltak meg. Ez a tömeggyilkosság még nagyobb méretű lehetett volna, ha a németek nem akarták volna a történelem legborzalmasabb tömeggyilkosságának minden nyomát eltüntetni, vagyis az áldozatok holttestét elégetni, amely lassúbb folyamat volt, mint a gyilkolás.”

142.: [Auschwitz felszabadulása előtti napon. 1945. január 26.] „Egy apa családjával egy bunkerbe rejtőzködött. Fájó, összetört szívvel egy gyerekét volt kénytelen megfojtani, nehogy sírásával a rejtőzködőket elárulja. Mit érezhet ilyenkor egy apa, nincs arra kifejező szó.”

146.: „Nem akarok ismét a gázkamrákról beszélni, amelyekben néhány ezer embert zsúfoltak össze; gyereküket magukhoz ölelő anyákról, akik a haláltusában összegabalyodtak, egymás hegyén-hátán a plafon felé igyekeztek – ahová a ciklon gáz néhány pillanattal később ért el; sem azokról a meggyilkoltak tetemeiből rakott hatalmas máglyákról, melyeket gödrökben égettek el, a krematóriumok túlzsúfoltsága miatt.” (egy szekerce-suhintással két fejet)

150.:  „[1980 körül] Most elmerenghettem az auschwitzi haláltábor történetén, melyet a felszabadulás után ismertem meg. Akkor tudtam meg, hogy ebben a halálgyárban több mint három és félmillió embert pusztítottak el.”

152.: „Akinek megragadta [a szelekciót végző SS-legény] bal tetovált karját, annak számát felírták. A szerencsétlen számára az élet véget ért.”

191.: 3 millió

195.: SS-től elkobzott fényképfelvétel; felkelés

196.: „egycsapásra levágta mind a háromnak a fejét”

202–205.: Californiai Magyarság levélírójának írja: „De Mr. vagy Mrs. Szabó, nekünk a matematikánál sokkal meggyőzőbb érveink vannak. Az, hogy Auschwitzban 4 év alatt négymillió ember pusztult el, ma már nem tagadható le sem matematikai alapon, sem történelmi alapon.” Hiszen: Nürnbergi per és az Auschwitz-per… „lehet akár egy félmillió eltérés ide, vagy oda.” [A levélíró] talán azok közé tartozott, akik tízezreket „mozgattak” be a Dunába…

225.: 3 millió

 

László Károly: Tóparti nyaralás : Egy túlélő visszagondol. – Miskolc : Mahir, 1990. (1959. Basel)

 

László Károly: Az út Auschwitz felé : Ifjúságom Magyarországon. – Budapest : Kapu Alapítvány, 1992. (1969. Basel)

 

László Károly: Az út Auschwitz felé : Ifjúságom Magyarországon, Tóparti nyaralás, A nagybácsi, Találkozás 25 év után [ford.: Esterházy Mátyás]. – Budapest : Panderma, 1997.

118.: Mansfeld Géza

246.: Mengele

248.: Barankay (újságíró)

250.: Minden elgázosítás után az elgázosított lapját kivették a kartotékból és megsemmisítették.

262.: kémény lángja

268.: Mögöttünk fokozódó lárma hallatszott; egy rab rohant el mellettünk és a barakk mögé bújt. Felálltunk és odamentünk hozzá, hogy megtudjuk, mi történt. Nem volt semmi különös, csak valamilyen kellemetlen munkához kerestek száz rabot, és szokás szerint azokat kapták el, akik éppen kéznél voltak.

271.: a fürdők ugyanabban az épületben voltak, mint a gázkamrák; víz helyett gáz

308.: SS-eknek nem kellett a frontra menniük

311.: SS-őr, az kisgyermekeket dobált föl a levegőbe és úgy lődözött rájuk célba.