MENÜ

 

 

 

 

 

Auschwitzi jegyzőkönyv. – Budapest : Múlt és Jövő, 2005.

 

DEGOB-jegyzőkönyvek*

http://www.degob.hu/index.php?showarticle=1

1945 kora nyarától kezdve a hazatérő deportáltak egy része a DEGOB (Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság) által vezetett szeretetotthonokban a DEGOB munkatársaink közreműködésével felvett jegyzőkönyvekben számolt be a megelőző hónapok megpróbáltatásairól. A legkorábbi dokumentum egy 1944. december 12-én rögzített visszaemlékezés. Ezt természetesen nem a DEGOB munkatársai vetették papírra, hiszen ekkor a szervezet még nem létezett, de később 3659-es szám alatt beillesztették az irategyüttesbe. 1945 tavaszán a Magyarországi Zsidók Szervezete Vidéki Osztálya készített hasonló dokumentumokat, amelyek később szintén a DEGOB-jegyzőkönyvek közé kerültek. A DEGOB budapesti központjában csak kora nyártól kezdődött meg a jegyzőkönyvek felvétele. A legkésőbbi visszaemlékezést 1946. április 13-án rögzítették.

* Az 1945-ös évhez, de még az 1946-oshoz is helyesebb lett volna ezeket a jegyzőkönyveket beilleszteni, de formailag szerencsésebb erre a lapra idézni őket.

 

http://www.degob.hu/index.php?showjk=1

10 nő Auschwitzból (Hertine):

„Fenti Welber Szidonia, aki a krematóriumban dolgozott egy ideig, mesélte, hogy a tűz, amit láttunk a következő volt. Amikor nagyon sok transzport érkezett Auschwitzba és rengeteg embert öltek meg gázzal, a krematórium nem bírta ezt a nagy mennyiséget feldolgozni. Ekkor nagy gödröket ásattak a zsidókkal, kibélelték gerendákkal az alját, azután arra ráraktak egy sor hullát, azután újból egy sor gerendát, addig, amik a gödör megtelt, azután ezt meggyújtották. Ennek a tüzét láttuk. A hozzátartozóinkat, akiktől az állomáson elválasztottak, állítólag mind a gázkamrába vitték, és azután elégették. (…) Ezután Theresienstadtba szállítottak bennünket a közeledő oroszok elől. Amint később megtudtuk, már kiadták a parancsot, hogy május 10.-én mindnyájunkat gázzal megölnek. Május 8.-án azonban megérkeztek az oroszok és felszabadítottak bennünket.”

 

http://www.degob.hu/index.php?showjk=2

1 férfi Auschwitzból (Landsberg):

„Beszéltem olyanokkal, akik a krematóriumban dolgoztak. Ezek mesélték, hogy a mi transzportunkból azokat, akiket balra állítottak, elvitték a krematóriumba, törülközőt, szappant adtak nekik, hogy fürödni mennek. A gázkamrák úgy voltak berendezve, mint a fürdők, csak a zuhanyzóból nem víz jött, hanem gáz. Még aznap, azonnal elintézték ezeket a szerencsétleneket.”

 

http://www.degob.hu/index.php?showjk=3

1 férfi: transzport

 

http://www.degob.hu/index.php?showjk=4

1 férfi:

Éjjel érkeztünk meg, szakadó esőben. A vagonokat nagyon gyorsan kellett elhagynunk. Azt mondták, a csomagjainkat hagyjuk fenn, majd utánunk hozzák. Azonban az állomáson azután láttuk, hogy ott már töméntelen csomag volt összehalmozva. Az állomáson szétválasztottak bennünket. A munkabírókat egyik oldalra, öregeket, gyermekeket, betegeket a másik oldalra. Ezeket nem láttuk többé soha viszont. Úgy tudjuk, hogy ezeket gázzal megölték, és azután elégették. Mi órákig álltunk még az állomáson, majd a fürdő előtt. Végül bekerültünk, levetkőztettek, elvettek tőlünk mindent, amink még volt, lenyírtak és megfürdettek. Azután barakkban helyeztek el. Három napig voltunk Auschwitzban, majd elszállítottak Varsóba.

 

 

 

 

 

---

 

Asztali nézet